Új eredmények meglepő irányba tolják az élet keletkezésének idejével kapcsolatos evolucionista elképzeléseket
2015 októberében az los angelesi UCLA egyetem geokémikusai bejelentették, hogy az élet a Földön az eddigi elképzelésektől korábban, mintegy 4,1 milliárd évvel ezelőtt születhetett a Földön. A következő mondatokkal jellemezték bejelentésüket: “Húsz évvel ezelőtt mindez eretneknek számított volna; 3.8 milliárd évvel ezelőtti élet jeleit felfedezni, sokkoló volt. ” Sőt azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az élet a Föld keletkezése után azonnal létrejött. Tudnunk kell, hogy evolucionista tudósok immár évtizedek óta 4,54 milliárd évesnek tartják Földünket.
A most közzétett új érték azt feltételezi, hogy a Föld korai szakaszában alakult ki az élet, megelőzve az úgynevezett Késői nagy bombázás időszakát, amely egy igen intenzív meteorit és kisbolygó becsapódási időszak volt Naprendszerünkben, az evolucionista feltételezések szerint kb. 3,9 milliárd évvel ezelőtt és a Hold nagy, sötétebb színű krátereit is ez hozta létre. A legtöbb kutató szerint ez egy olyan időszak volt, amelyet földi élet nem élhetett túl. Ennek megfelelően a UCLA egyetem munkatársai ez utóbbi megállapítást nem is vitatják, helyette inkább úgy vélik, hogy az élet igen könnyen fejlődik ki, ezért a Késői nagy bombázás időszaka után, a korábban létrejött élettől függetlenül újra megszületett az élet.
A kutatók cirkon kristályokat vizsgáltak. A cirkon kristályokra jellemző, hogy megszilárdulásukkor a közvetlen környezetüket magukba zárják. A most vizsgált cirkonok némelyike tiszta grafitot tartalmazott, ráadásul a szén 12-es tömegszámú izotópjának és 13-as tömegszámú izotópjának olyan aránya van benne jelen, amelyet kizárólag a fotoszintetizáló élet hoz létre. A tudósok meglehetősen biztosak abban, hogy az élet nyomait találták meg.
Korábban már foglalkoztunk vele, hogy milyen problémák vannak az evolucionista, uniformista kormeghatározási módszerekkel, amelyek miatt ezek a módszerek nem a valós kort mutatják. Ezzel a kérdéssel most nem is szeretnék részletesebben foglalkozni, ugyanakkor megemlíteném, hogy a tanulmányban és bejelentésben használt idők és korszakok biztosan nem helyt állóak. Ennek következtében félreértelmezett következtetéseket is vonnak le. Gondoljunk csak bele, hogy mit jelentenek az imént felsorolt állítások akár evolucionista szemszögből nézve:
Egyrészt az evolucionista elmélet szerint kezdetben a Földnek olyan hővel kellett rendelkeznie, amely 3.8 milliárd évvel ezelőttig nem tehette lehetővé az életet, a magas hőmérséklet és egyszerűen a víz elpárolgása miatt. Itt megemlíteném, hogy a Föld evolucionista hőtani történelmi modellje szintén tele van az evolucionisták által is ismert és nyíltan kezelt ellentmondásokkal.
Másrészt a szerzők feltűnően könnyedén kezelik az élet kialakulását, mivel ebben a szövegkörnyezetben erre kényszerülnek. A Késői nagy bombázás miatt eltörölt élet szerintük újra létrejöhetett. Sőt bármikor bárhol meg is történhet újra, méghozzá meglehetősen gyorsan. Ezek a kutatók nyilvánvalóan nincsenek tudatában az élet létrejötte körüli igen összetett evolucionista problémának. Nem is beszélve arról, hogy itt nem is a legegyszerűbb egysejtűekről beszélünk, hanem fotoszintézisre, vagyis a napfény energiájának kémiai energiává átalakító mechanizmusára képes élőlényekről beszélhetünk!
Harmadrészt maga a Késői nagy bombázás is lehetetlenné teszi azt, hogy az előtte kialakuló élet megmaradjon.
Ugyanakkor a bibliai teremtés szempontjából ezek az eredmények világosan értelmezhetők. Ugyanis a Biblia állítása szerint gyakorlatilag a Földdel egyenlő idős az élet is, így nem meglepő ha korainak vélt geológiai képződményekben is az élet jelei tűnnek fel. Annál inkább meglepő, hogy a kutatók hajlandóak az eredmények mesés és több okból valószínűtlen értelmezésére anélkül, hogy felmerülne bennük, hogy valami nem probléma lehet.
Forrás:
http://newsroom.ucla.edu/releases/life-on-earth-likely-started-at-least-4-1-billion-years-ago-much-earlier-than-scientists-had-thought
Az elképzelt korai Föld becsapódással. Túl lehet élni? (Kép: Simone Marchi/NASA)